A nevem dr. Blazsek Antal Zsolt, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika kutatója és IF-Genetika Laborjának vezetője. A főnököm Prof. Dr. Kárpáti Sarolta, intézetvezető igazgató. 2007 óta a Professzorasszony alapítványának, a Nékám Alapítványnak vagyok az önkéntese és egy igen kiemelt projekt megbízottja, amely a Klinika felújítását hivatott szolgálni.
A professzorasszony nagy álma, hogy egy nagy volumenű pályázat keretében átalakítja, modernizálja a több évtizedes használatban azért eléggé megkopott és elnyűtt épületet. Az EEA és Norvég finanszírozási mechanizmusú projekt meghirdetésekor megpályáztuk. A pályázat maximálisan elnyerhető összege 3 000 000 euró, amely meg is felel a Klinika épületében zajló oktatási feladatok korszerűsítésének és körülményeinek európai szintre emelése, az eges egységek helyrehozása és szépítése.
Egyébként megdöbbentő, hogy mennyire szép épületekkel bír a Semmelweis Egyetem. Ez alól a Bőrklinika sem kivétel, azonban a szerencsétlen építmény 1956-ban jelentősen károsult (belőtték) , és az újrastrukturálása egyrészt egy roppant oda nem illő hirtelen készült Neubau jellegű résszel toldotta meg az egyébként a többi Belső Klinikai tömbben épített Klinikától (I. Pathológia, Szemészet, II. Belgyógyászat vagy a Rektori) nem különböző kórházépületet, másrészt "ha már" alapon akkor rögtön meg is felezték a hatalmas belmagasságot és galériaszerűen beépítették. Így lett az eredeti 4(?) emeletből 7.
És az '56s belövés nem az utolsó elemi katasztrófa volt... a folyamatos beázások és szigetelési hiányosságok (a pince például úszómedencévé jellegült át, amikor a Duna szintje elért egy bizonyos magasságot) és a csatornázás nehézségei igencsak nyomot hagytak az épületen. Mindezek ellenére a munkatársak állhatatos (mondhatni fanatikus ;P) munkájának hála a kórház lakható és lakályos, a betegek számára kellemes (ha nem is a legkényelmesebb minden esetben) és bizalmat sugárzó környezetet nyújt, amelyben a mindennapi munka elvégezhető amellett hogy igyekszünk a lehető legmagasabb szinvonalat nyújtani az egészségügyi ellátás terén. Most leírhatom, hogy emellett oktatási és természetes pláne általam favorizáltam kutatási feladataink is vannak.
Szóval nem könnyű a helyzet (de azért egy nagy kihívás és megtisztelő feladat.) Pláne úgy nem, hogy az egyetemen képzett és diplomázott fiatalok nagy többsége külföld felé tekint és lép tovább. Fontos, hogy olyan vonzerővel is bírjon a Klinika, hogy meg tudja tartani a friss orvosait és szakorvosait, kutatóit. Mert 10 év múlva ki fog akkor gyógyítani - oktatni - kutatni? Szóval van feladat bőven. Ezért is vágtunk bele ebbe a Norvég Pályázatba... Már az utolsó körökben vagyunk és várjuk a nagy döntést...
Keeping my fingers crossed...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése